2012. november 21., szerda

Lényegesebb papírméreteket magyarázó szösszenet

A mai bejegyzésünkben a leggyakrabban használt papírméretekről lesz szó.


Műszaki rajzok esetén a legelterjedtebb papírméretek az ISO szerinti lapméretek.  Elmondható, hogy a méretek úgy követik egymást, hogy nagyjából feleződnek. Például egy A0-ás 2 darab A1-es, 4 darab A2-es, 8 darab A3-as és 16 darab A4-es. Ezt a lenti ábra jól szemlélteti.


Az egyszerűség kedvéért nézzük, ezek milliméterben mit jelentenek:

A0 : 841x1189 mm
A1 : 594x841 mm
A2 : 420x594 mm
A3 : 297x420 mm
A4 : 210x297 mm

Fontos megjegyezni, hogy ezeknél a méreteknél tekercs papír vásárlása esetén sose kérjük úgy, hogy szeretnénk egy A2-es tekercs papírt, mivel az A2 nem csak a szélességet, hanem a hosszúságot is jelent egyben. Tekercs esetén ez több tíz méter. Inkább úgy kérjük az eladótól, hogy szeretnénk egy 420 mm széles papírtekercset. Ez azért fontos, mert sokan az A2-es papírtekercs esetén az A1-re gondolnak, mert abban is benne van az 594 mm. Az elterjed jelölés mindig az ISO méret rövidebb oldala. Tehát ha mégis úgy kérjük, hogy A2-es tekercspapír, az csakis a 420 mm széles tekercset jelentheti.

Ezeken felül nagyon gyakoriak az úgynevezett pluszos (+) méretek, melyek több ISO szélességből is léteznek.

A0 : 914 mm (841 helyett)
A1 : 610 vagy 625 mm (594 helyett)
A2 : 450 mm (420 helyett)
A3 : 330 mm (297 helyett)

Nem ISO, de ide illik még a 42” széles papír, ami 1067 mm.

Nagyon fontos megjegyezni!!!: a legtöbb másoló szolgáltató csakis ISO szélességeket tud másolni. Ez azt jelenti, hogy ha viszünk 100 nm, 610mm széles, 1 méter hosszú másolni valót, akkor nem 61 négyzetméter után fogunk fizetni, hanem 84 nm lesz a számlánkon, ugyanis ilyenkor ráteszik a következő papírra, amire ráfér. Többet fizetünk érte és a lapok tetején egy jó nagy fehér üres terület marad. Amit persze többletköltség fejében szívesen levágnak a szalonban. Kivétel az 1067 mm, ezt a méretet hagyományos másolóval nem is lehet lemásolni, ugyanis ezeknek a monokróm másológépeknek a maximális szélessége 914 mm. Trükközni persze lehet, de drága. Be kell szkennelni a rajzot egy erre alkalmas 42”-os masinával (ami elég ritka), majd tintasugara technológiával ki kell nyomtatni , tudniillik ezeknél a gépeknél viszont gyakori a 1067 mm maximális nyomtatható szélesség.

Vágott lap esetén teljesen egyértelmű a helyzet. Az A2-es vágott lap 420 mm széles és 594 mm hosszú. Ha ilyet kérünk a boltban egyértelmű mit kapunk. Keveredésre nincs lehetőség.

Tablók esetén sokan szokták még a B szabvány szerinti méreteket használni. Erre a szabványra ugyan úgy vonatkoznak a fentebb leírtak, vagyis itt is feleződnek a méretek, és itt is a rövidebb oldal mérete azonosítja a lapméretet.

B0 : 1000 x 1414 mm
B1 : 707 x 1000 mm
B2 : 500 x 707 mm
B3 : 353 x 500 mm
B4 : 250 x 353 mm
B5 : 176 x 250 mm

A felsorolások nem teljesek, a méretek 4A0-A10-ig, illetve B0-B10-ig érhetőek el.

B-s méreteket használnak még a habkartonok nagyságára. Tipikusan 707x1000, vagy 1000x1414 mm méretben gyártják ezeket a lapokat. Tipp: Ha tudjuk, hogy a tablónkat később kasíroztatni akarjuk, akkor semmiképp se ISO méretben kezdjük megszerkeszteni a tablónkat!

Természetesen léteznek egyéb papírméret szabványok is, de ez hazánkban nem igazán terjedtek el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése