A mai bejegyzésünkben a leggyakrabban használt papírméretekről
lesz szó.
Műszaki rajzok esetén a legelterjedtebb papírméretek az ISO
szerinti lapméretek. Elmondható, hogy a
méretek úgy követik egymást, hogy nagyjából feleződnek. Például egy A0-ás 2
darab A1-es, 4 darab A2-es, 8 darab A3-as és 16 darab A4-es. Ezt a lenti ábra
jól szemlélteti.
Az egyszerűség kedvéért nézzük, ezek milliméterben mit
jelentenek:
A0 : 841x1189 mm
A1 : 594x841 mm
A2 : 420x594 mm
A3 : 297x420 mm
A4 : 210x297 mm
Fontos megjegyezni, hogy ezeknél a méreteknél tekercs papír vásárlása esetén sose kérjük úgy, hogy
szeretnénk egy A2-es tekercs papírt, mivel az A2 nem csak a szélességet, hanem
a hosszúságot is jelent egyben. Tekercs esetén ez több tíz méter. Inkább úgy kérjük
az eladótól, hogy szeretnénk egy 420 mm széles papírtekercset. Ez azért fontos,
mert sokan az A2-es papírtekercs esetén az A1-re gondolnak, mert abban is benne
van az 594 mm. Az elterjed jelölés mindig az ISO méret rövidebb oldala. Tehát
ha mégis úgy kérjük, hogy A2-es tekercspapír, az csakis a 420 mm széles
tekercset jelentheti.
Ezeken felül nagyon gyakoriak az úgynevezett pluszos (+)
méretek, melyek több ISO szélességből is léteznek.
A0 : 914 mm (841 helyett)
A1 : 610 vagy 625 mm (594 helyett)
A2 : 450 mm (420 helyett)
A3 : 330 mm (297 helyett)
Nem ISO, de ide illik még a 42” széles papír, ami 1067 mm.
Nagyon fontos megjegyezni!!!: a legtöbb másoló szolgáltató
csakis ISO szélességeket tud másolni. Ez azt jelenti, hogy ha viszünk 100 nm,
610mm széles, 1 méter hosszú másolni valót, akkor nem 61 négyzetméter után fogunk
fizetni, hanem 84 nm lesz a számlánkon, ugyanis ilyenkor ráteszik a következő
papírra, amire ráfér. Többet fizetünk érte és a lapok tetején egy jó nagy fehér
üres terület marad. Amit persze többletköltség fejében szívesen levágnak a
szalonban.
Kivétel az 1067 mm, ezt a méretet hagyományos másolóval nem is lehet lemásolni,
ugyanis ezeknek a monokróm másológépeknek a maximális szélessége 914 mm.
Trükközni persze lehet, de drága. Be kell szkennelni a rajzot egy erre alkalmas
42”-os masinával (ami elég ritka), majd tintasugara technológiával ki kell
nyomtatni , tudniillik ezeknél a gépeknél viszont gyakori a 1067 mm
maximális nyomtatható szélesség.
Vágott lap esetén teljesen
egyértelmű a helyzet. Az A2-es vágott lap 420 mm széles és 594 mm hosszú. Ha
ilyet kérünk a boltban egyértelmű mit kapunk. Keveredésre nincs lehetőség.
Tablók esetén sokan szokták még a B szabvány szerinti
méreteket használni. Erre a szabványra ugyan úgy vonatkoznak a fentebb leírtak,
vagyis itt is feleződnek a méretek, és itt is a rövidebb oldal mérete
azonosítja a lapméretet.
B0 : 1000 x 1414 mm
B1 : 707 x 1000 mm
B2 : 500 x 707 mm
B3 : 353 x 500 mm
B4 : 250 x 353 mm
B5 : 176 x 250 mm
A felsorolások nem teljesek, a méretek 4A0-A10-ig, illetve
B0-B10-ig érhetőek el.
B-s méreteket használnak még a habkartonok nagyságára. Tipikusan
707x1000, vagy 1000x1414 mm méretben gyártják ezeket a lapokat. Tipp: Ha
tudjuk, hogy a tablónkat később kasíroztatni akarjuk, akkor semmiképp se ISO méretben
kezdjük megszerkeszteni a tablónkat!
Természetesen léteznek egyéb papírméret szabványok is, de ez
hazánkban nem igazán terjedtek el.